A pajzsmirigy betegségei rendkívül gyakoriak, mégis sokan csak akkor szereznek tudomást róluk, amikor egy rutin ultrahangvizsgálat során göböt fedeznek fel a nyakukon. A pajzsmirigy elváltozásainak többsége jóindulatú, és nem igényel műtéti kezelést. Bizonyos esetekben azonban a pajzsmirigy megnagyobbodása, működési zavara vagy daganatos betegsége miatt sebészeti beavatkozás válhat szükségessé.
Mi a pajzsmirigy, és miért fontos?
Mi a pajzsmirigy, és miért fontos?
A pajzsmirigy egy kisméretű, pillangó alakú szerv, amely a nyak elülső részén, a gége alatt, a légcső két oldalán helyezkedik el. Két lebenyből és az azokat összekötő keskeny szövetrészből áll.
Legfontosabb feladata a pajzsmirigyhormonok termelése, amelyek alapvető szerepet játszanak az anyagcsere, a szívműködés, a testhőmérséklet és az energiaháztartás szabályozásában.
Ha a pajzsmirigy túl kevés hormont termel, alulműködésről beszélünk, amely fáradékonyságot, testsúlynövekedést, fázékonyságot és székrekedést okozhat. Túlműködés esetén szapora szívverés, fogyás, fokozott izzadás és nyugtalanság jelentkezhet.
A pajzsmirigy közvetlen közelében találhatók a hangszalagok mozgását szabályozó idegek, valamint a szervezet kalciumháztartásában fontos szerepet játszó mellékpajzsmirigyek. Ezek megóvása a pajzsmirigyműtétek egyik legfontosabb feladata.
Pajzsmirigygöbök és golyva: kell-e aggódni?
Pajzsmirigygöbök és golyva: kell-e aggódni?
A pajzsmirigyben kialakuló göbök igen gyakoriak. Ultrahangvizsgálattal a felnőtt lakosság akár felénél is kimutathatók, különösen idősebb életkorban.
Fontos hangsúlyozni, hogy a pajzsmirigygöb nem egyenlő a pajzsmirigyrákkal. A göbök döntő többsége jóindulatú, és sok esetben elegendő a rendszeres ellenőrzésük.
A pajzsmirigy megnagyobbodását golyvának vagy strumának nevezzük. Ez lehet egyenletes megnagyobbodás, de kialakulhat több göb megjelenése következtében is.
A kisebb göbök és golyvák általában nem okoznak panaszt. A nagyobb elváltozások azonban nyomhatják a környező szerveket, ezért nyelési nehézség, nyaki feszülés, köhögés, nehézlégzés vagy terhelésre jelentkező fulladás is előfordulhat.
Műtéti kezelés elsősorban akkor válhat szükségessé, ha a pajzsmirigy jelentősen megnagyobbodik, nyomási tüneteket okoz, folyamatosan növekszik, gyógyszeresen nem kezelhető túlműködés áll fenn, vagy rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel.
Hogyan történik a pajzsmirigy kivizsgálása?
Hogyan történik a pajzsmirigy kivizsgálása?
A kivizsgálás első lépése általában az orvosi vizsgálat, a laboratóriumi vérvétel és a nyaki ultrahang.
A vérvizsgálat során elsősorban a TSH nevű hormon szintjét határozzák meg, amely a pajzsmirigy működéséről ad információt. Szükség esetén további hormon- és ellenanyag-vizsgálatok is történnek.
Az ultrahang segítségével pontosan megítélhető a pajzsmirigy mérete, szerkezete, a göbök száma és jellege. Bizonyos ultrahangos tulajdonságok alapján az orvos azt is megbecsülheti, hogy egy göb mennyire lehet gyanús rosszindulatú elváltozásra.
Amennyiben a göb mérete és ultrahangos megjelenése indokolja, vékonytűs mintavételre kerülhet sor. Ez egy gyors, általában jól tolerálható beavatkozás, amelynek során ultrahang segítségével néhány sejtet vesznek a göbből. A mintát patológus vizsgálja meg, és véleményt ad arról, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozás valószínűsíthető-e.
Nem minden göbből szükséges mintát venni, és nem minden bizonytalan eredmény jelent daganatos betegséget.
Milyen betegségek érinthetik a pajzsmirigyet?
Milyen betegségek érinthetik a pajzsmirigyet?
A pajzsmirigy egyik gyakori betegsége a Hashimoto-pajzsmirigygyulladás, amelynek során az immunrendszer a saját pajzsmirigyszövetet támadja meg. A folyamat idővel pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet, amely hormonpótlással kezelhető.
A Basedow–Graves-betegség ezzel szemben autoimmun eredetű pajzsmirigy-túlműködést okoz. Kezelése általában gyógyszeresen kezdődik, de bizonyos esetekben radiojódkezelésre vagy műtétre lehet szükség.
A pajzsmirigy gyulladásos betegségei nyaki fájdalommal, érzékenységgel és átmeneti hormonális eltérésekkel is járhatnak. Ezek többsége nem igényel sebészeti beavatkozást.
Pajzsmirigyrák: mennyire veszélyes?
Pajzsmirigyrák: mennyire veszélyes?
A pajzsmirigyrák diagnózisa érthetően aggodalmat kelt, ugyanakkor fontos tudni, hogy a pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak jelentős része jól kezelhető, és kiváló gyógyulási esélyekkel jár.
A leggyakoribb típus a papilláris pajzsmirigyrák, amely az esetek körülbelül 85%-át teszi ki. Többnyire lassan növekszik, és megfelelő kezelés mellett az ötéves túlélés megközelíti a 98%-ot.
A follikuláris pajzsmirigyrák szintén gyakran kedvező kimenetelű, különösen korai felismerés esetén. Ritkábban medulláris, illetve agresszívebb daganattípusok is előfordulhatnak, amelyek eltérő kezelést igényelnek.
A pajzsmirigyrák kezelése elsősorban műtéti. A daganat típusától, méretétől és kiterjedésétől függően elegendő lehet az egyik pajzsmirigylebeny eltávolítása, míg más esetekben a teljes pajzsmirigy eltávolítása szükséges. Bizonyos daganatok esetében a műtétet radiojódkezelés egészítheti ki.
Hogyan zajlik a pajzsmirigyműtét?
Hogyan zajlik a pajzsmirigyműtét?
A műtét – ritka kivételektől eltekintve – altatásban történik. Ehhez szükséges egy megelőző konzultáció egy altatóorvos kollégával, amelyre az alábbi leleteket kell beszerezni:
- 1 éven belüli mellkasröntgen (tüdőszűrő) lelet
- 1 hónapon belüli EKG
- 1 hónapon belüli laborlelet (vérkép, karbamid, kreatinin, GOT, GPT, GGT, Na, K, Ca, INR, aPTI)
- Amennyiben társbetegség áll fenn (pl. tüdőbetegség, szívprobléma) úgy egy szakorvosi vélemény (pl. pulmonológia, kardiológia) az adott betegség állapotáról, szükség esetén a gyógyszerelés módosításáról
- A műtétet megelőző 5 napban szükséges egy ún. ellenanyagszűréses vércsoportlelet beszerzése
A műtét során általában a gyűrűporc magasságában, lehetőleg természetes bőrredőben ejtünk egy 3-5 cm hosszú metszést, majd eltávolítjuk az egyik vagy mindkét pajzsmirigylebenyt. Eközben azonosítjuk a mellékpajzsmirigyeket, amelyeket megtartunk, valamint minden esetben felkeressük a gégét mozgató funkcióval ellátó ideget (ún. nervus laryngeus recurrens), amelyet szintén megőrzünk.
A műtét legfontosabb lehetséges szövődményei közé tartozik ennek az idegnek a sérülése, de amennyiben olyan fej-nyaksebész végzi a műtétet, aki évente legalább 50 pajzsmirigyműtétet végzi, úgy ennek az esélye 3-5%, és ha elő is fordul, az esetek döntő többsége átmeneti.
Drén (drain): sok műtét esetén alkalmazunk úgynevezett drenálást, ami egy cső behelyezését jelenti a sebágyba, amely kivezeti a sebváladékot, vért/véralvadékot a sebből. Pajzsmirigyműtétek esetén sok vizsgálat történt a drain szükségességének megítélésére, amelyek megállapították, hogy a rutinszerű drain alkalmazás nem javítja a műtét utáni vérömleny (hematoma) kialakulásának az esélyét, így általában ezt nem alkalmazzuk.
Idegmonitor: A neuromonitor vagy idegstimuláló eszköz tulajdonképpen egy elektromiográf, a hangszalagokról elvezethető elektromos potenciált méri akkor, amikor egy ingerlővel stimuláljuk a gégét beidegző ideget (nervus laryngeus recurrens), vagy ennek az „anyaidegét”, a bolygóideget (10. agyideg), ezáltal segíthet a gégeidegek azonosításában. A jelenleg elérhető klinikai bizonyítékok alapján a rutinszerű idegmonitorozás nem javítja az esetleges hangszalagbénulások kialakulásának esélyét, azonban a reoperációk (ismételt műtétek) esetében a használata előnyös.
Műtéttípusok:
- thyreoidectomia totalis – a pajzsmirigy mindkét lebenyének eltávolítása
- hemithyreoidectomia vagy lobectomia – a pajzsmirigy felének (1 lebenyének, ill. a két lebenyt összekötő ún. híd eltávolítása)
- isthmectomia – csak a két lebenyt összekötő híd eltávolítása – ritkán, kis méretű, középvonali elváltozás esetén végezhető
- near-total thyreoidectomia: maximum 1 ml térfogatú pajzsmirigy maradvány megtartása
- subtotalis thyreoidectomia: 2-5g remnant megtartása
A modern fej-nyaksebészeti szemlélet alapján ez utóbbi 2 műtéttípust kerüljük, mert csak növeli a betegség kiújulásának a kockázatát, ill. a szövődmények esélye is magasabb.
Magas rizikójú differenciált pajzsmirigyrákok (egyes papilláris rákok, follikuláris és onkociter rákok) esetén az onkológiai biztonság növeléséért szükséges radiojód terápiát alkalmazni a műtétet követően. A kezelés előfeltétele, hogy már ne maradjon bent működő pajzsmirigyállomány, így ezekben az esetekben a pajzsmirigy teljes eltávolítása szükséges.
Hogyan készüljünk a pajzsmirigyműtétre?
Hogyan készüljünk a pajzsmirigyműtétre?
Kalciumpótlás
Teljes pajzsmirigy eltávolítást megelőzően célszerű kalciumpótlást kezdeni: a legújabb kutatások alapján a műtét előtt megkezdett kalciumpótlás jelentősen csökkenti az esetleges átmeneti kalciumszint-csökkenés okozta tünetek kialakulásának az esélyét, ezért szoktuk javasolni a teljes pajzsmirigyeltávolításra kerülő betegek esetében, hogy a műtét előtt 5 nappal kezdjenek kalcium-karbonátot (vény nélkül kapható a patikákban) szedni, napi 3x500mg dózisban, emellett napi 1x3000NE D3-vitamint vigyenek be.
Részleges eltávolítás (hemithyreoidectomia, lobectomia) esetén nem szükséges kalciumpótlás.
Vérhígító
Amennyiben rendszeresen nem szed véralvadásgátló gyógyszert, úgy a műtét miatt nem szükséges megelőző céllal vérhígító kezelést indítani, ehelyett javasolt már a műtét másnapján mozogni: napi 2-3 alkalommal 10 perc könnyű séta!
Fizikai kímélet
A műtétet követő 2 hétben javasolt fizikai kímélet: sportolás, hajolás, emelés (pl. gyermek), házasélet kerülése, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a napi 2-3 alkalommal végzett könnyű séta kifejezetten előnyös!
Sebápolás
Javasolt a seb tisztán tartása, napi 1-2 alkalommal nem jódtartalmú fertőtlenítővel (pl. Octenisept) való kezelése. Fedőkötést általában nem szükséges hordani, a seb lehet szabadon, levegő érheti.
A seb esztétikus gyógyulásának a kulcsa a jó műtéttechnika: lehetőleg természetes redőben ejtve a metszést, feszülésmentes módon bezárva jó esztétikai eredményt ad. Fontos leszögezni, hogy a végleges eredmény cca. fél-egy évvel a műtétet követően lesz látható, ekkorra a műtét utáni vérbőség általában megszűnik. Célszerű megfelelő napvédelmet alkalmazni (direkt napfény kerülése, 50 faktoros fényvédő alkalmazása). Előnyös lehet továbbá szilikon tartalmú kenőcsök vagy stiftek használata.
Milyen élet várható pajzsmirigyműtét után?
Milyen élet várható pajzsmirigyműtét után?
A pajzsmirigyműtéten átesett betegek túlnyomó többsége teljes értékű életet élhet.
Ha csak az egyik pajzsmirigylebenyt távolítják el, a megmaradó lebeny sok esetben képes elegendő hormont termelni. Teljes pajzsmirigyeltávolítás után viszont élethosszig tartó pajzsmirigyhormon-pótlás szükséges.
A műtétet követően rendszeres ellenőrzés javasolt, amelynek gyakoriságát az alapbetegség és a szövettani eredmény határozza meg.
Mikor érdemes szakorvoshoz fordulni?
Mikor érdemes szakorvoshoz fordulni?
Orvosi vizsgálat javasolt, ha újonnan megjelenő vagy növekvő nyaki csomót észlelünk, tartós rekedtség, nyelési nehézség vagy pajzsmirigy-működési zavarra utaló tünetek jelentkeznek. Gyorsan növekvő nyaki duzzanat vagy nehézlégzés esetén sürgős orvosi vizsgálat szükséges.
A pajzsmirigybetegségek megfelelő kivizsgálással többnyire pontosan felismerhetők és eredményesen kezelhetők. A legfontosabb, hogy a kezelés mindig személyre szabott legyen: nem minden göböt kell megoperálni, ugyanakkor a valóban műtétet igénylő betegségek esetén a megfelelő időben elvégzett, szakszerű sebészeti beavatkozás alapvető jelentőségű.

