A mellékpajzsmirigyek betegségei kevésbé ismertek, mint a pajzsmirigy elváltozásai, pedig viszonylag gyakoriak, és jelentős hatással lehetnek a szervezet működésére. A leggyakoribb probléma a mellékpajzsmirigy túlműködése, amely a vér kalciumszintjének emelkedését okozhatja. A betegség sokáig tünetmentes maradhat, és gyakran egy rutin laborvizsgálat során derül rá fény.
A mellékpajzsmirigy-túlműködés bizonyos esetekben gyógyszeres kezeléssel vagy rendszeres ellenőrzéssel követhető, azonban a végleges megoldást gyakran a műtéti beavatkozás jelenti.
Mik azok a mellékpajzsmirigyek, és miért fontosak?
Mik azok a mellékpajzsmirigyek, és miért fontosak?
A mellékpajzsmirigyek apró, általában néhány milliméteres szervek, amelyek többnyire a pajzsmirigy hátsó felszínén helyezkednek el. Az emberek többségének négy mellékpajzsmirigye van, de számuk és elhelyezkedésük egyénenként változhat.
Legfontosabb feladatuk a szervezet kalciumháztartásának szabályozása. Ezt a parathormon (PTH) nevű hormon termelésével végzik.
A kalcium nemcsak a csontok felépítéséhez szükséges, hanem alapvető szerepet játszik az izmok, az idegrendszer és a szív megfelelő működésében is.
A parathormon a csontokra, a vesékre és közvetve a bélrendszerre hatva szabályozza a vér kalciumszintjét. Ha a mellékpajzsmirigyek túl sok hormont termelnek, a vér kalciumszintje megemelkedhet, miközben hosszabb távon a csontállomány csökkenhet.
Mit jelent a mellékpajzsmirigy túlműködése?
Mit jelent a mellékpajzsmirigy túlműködése?
A mellékpajzsmirigy túlműködését hyperparathyreosisnak nevezzük. Ennek több formája ismert.
Elsődleges (Primer) hyperparathyreosis
A leggyakoribb forma, amelynek hátterében legtöbbször az egyik mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata, úgynevezett adenomája áll. Ritkábban több mellékpajzsmirigy megnagyobbodása és túlműködése okozza a betegséget.
A fokozott parathormontermelés következtében a vér kalciumszintje megemelkedhet, ami különböző szervek működését károsíthatja.
Másodlagos (Szekunder) hyperparathyreosis
Ebben az esetben a mellékpajzsmirigyek túlműködése valamilyen más betegség következménye. Leggyakrabban krónikus vesebetegség vagy D-vitamin-hiány áll a háttérben. A kezelés elsősorban a kiváltó ok megszüntetésére irányul, de bizonyos esetekben műtét is szükségessé válhat.
Harmadlagos (Tercier) hyperparathyreosis
Elsősorban hosszú ideje fennálló súlyos vesebetegség esetén fordul elő, amikor a mellékpajzsmirigyek működése önállósul, és a túlzott hormontermelés az eredeti kiváltó októl részben függetlenné válik.
Milyen tüneteket okozhat a mellékpajzsmirigy túlműködése?
Milyen tüneteket okozhat a mellékpajzsmirigy túlműködése?
A betegség sok esetben nem okoz jellegzetes panaszt, és csak laborvizsgálattal fedezhető fel.
A tartósan emelkedett kalciumszint azonban különböző tünetekkel járhat:
- Fáradékonyság, általános gyengeség, koncentrációs nehézség.
- Hangulati változások, levertség.
- Fokozott szomjúság és gyakori vizeletürítés.
- Székrekedés, hasi panaszok.
- Vesekövesség, vesefunkció-romlás.
- Csontállomány-csökkenés, csontritkulás és fokozott törési kockázat.
- Izomgyengeség, csont- és ízületi fájdalmak.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tünetek más betegségekben is előfordulhatnak, ezért önmagukban nem bizonyítják a mellékpajzsmirigy túlműködését.
Súlyos kalciumszint-emelkedés esetén hányás, kiszáradás, zavartság és szívritmuszavar is kialakulhat, amely sürgős orvosi ellátást igényel.
Hogyan történik a mellékpajzsmirigy-betegségek kivizsgálása?
Hogyan történik a mellékpajzsmirigy-betegségek kivizsgálása?
A kivizsgálás legfontosabb eleme a laboratóriumi vérvizsgálat.
Ennek során elsősorban a vér kalcium- és parathormonszintjét határozzák meg. Szükség lehet a D-vitamin-szint, a foszfátszint és a vesefunkció vizsgálatára is.
Primer hyperparathyreosis esetén jellemzően emelkedett kalciumszint mellett magas vagy a kalciumszinthez képest nem megfelelően alacsony parathormonszintet mérünk. A betegségnek létezik olyan formája is, amikor a kalciumszint normális marad.
A kivizsgálás része lehet a vizelettel ürülő kalcium mennyiségének meghatározása, valamint a csontsűrűség vizsgálata is.
Képalkotó vizsgálatok
Amennyiben műtéti kezelés válik szükségessé, fontos meghatározni a kórosan működő mellékpajzsmirigy elhelyezkedését.
Erre több vizsgálati módszer áll rendelkezésre:
- Nyaki ultrahangvizsgálat.
- Mellékpajzsmirigy-szcintigráfia (MIBI-vizsgálat).
- Speciális CT-vizsgálat (4D-CT).
- Egyes esetekben speciális PET/CT-vizsgálat.
Lényeges, hogy a mellékpajzsmirigy-túlműködés diagnózisát elsősorban a laboratóriumi eredmények alapján állítjuk fel. A képalkotó vizsgálatok célja nem a betegség igazolása, hanem a műtét megtervezése.
A negatív képalkotó eredmény önmagában nem zárja ki a betegséget, és nem jelenti azt, hogy a műtét nem végezhető el.
Mikor szükséges műtéti kezelés?
Mikor szükséges műtéti kezelés?
A primer hyperparathyreosis egyetlen végleges, gyógyulást biztosító kezelési lehetősége a kórosan működő mellékpajzsmirigy vagy mellékpajzsmirigyek műtéti eltávolítása.
Műtét különösen akkor javasolt, ha a betegség panaszokat okoz, vesekövesség vagy csontritkulás alakult ki, illetve a veseműködés károsodott.
Tünetmentes esetekben is indokolt lehet a műtét, például jelentősen emelkedett kalciumszint, csökkent csontsűrűség, fokozott vizeletkalcium-ürítés vagy fiatalabb életkor esetén.
A műtéti indikáció megállapítása mindig egyéni mérlegelést igényel, amely során figyelembe vesszük a beteg életkorát, általános állapotát, panaszait és a laboratóriumi eredményeket.
Hogyan zajlik a mellékpajzsmirigyműtét?
Hogyan zajlik a mellékpajzsmirigyműtét?
A mellékpajzsmirigyműtétet parathyreoidectomiának nevezzük. A beavatkozás általában altatásban történik.
Amennyiben a műtét előtti vizsgálatok egyértelműen azonosítják az egyetlen kórosan működő mellékpajzsmirigyet, gyakran elegendő egy kisebb, célzott feltárás.
A műtét során a nyak elülső részén, lehetőség szerint természetes bőrredőben ejtett néhány centiméteres metszésből felkeressük és eltávolítjuk a kóros mellékpajzsmirigyet.
Ha a képalkotó vizsgálatok nem mutatják meg egyértelműen az elváltozás helyét, vagy több mirigy érintettsége merül fel, szükség lehet mindkét oldali mellékpajzsmirigyek azonosítására, amelynek során a sebész megvizsgálja a mellékpajzsmirigyeket.
A műtét egyik legfontosabb célja, hogy a kórosan működő mirigyek eltávolítása mellett az egészséges mellékpajzsmirigyek működése megmaradjon.
A mellékpajzsmirigyek közelében futnak a hangszalagok mozgását biztosító idegek, amelyek megóvása szintén kiemelt jelentőségű.
Milyen szövődményei lehetnek a műtétnek?
Milyen szövődményei lehetnek a műtétnek?
A mellékpajzsmirigyműtét tapasztalt sebész kezében általában biztonságos beavatkozás, azonban minden műtéthez hasonlóan ennek is lehetnek szövődményei.
Kalciumszint-csökkenés
A műtétet követően a vér kalciumszintje átmenetileg csökkenhet. Ennek oka, hogy a korábban túlműködő mellékpajzsmirigy eltávolítása után a szervezet kalciumháztartásának alkalmazkodnia kell az új helyzethez.
A csökkenő kalciumszint száj körüli vagy végtagi zsibbadást, bizsergést, súlyosabb esetben izomgörcsöket okozhat.
Egyes betegeknél, különösen kifejezett csontérintettség esetén, az úgynevezett éhes csont szindróma alakulhat ki. Ilyenkor a csontok fokozott kalciumfelvétele miatt tartósabb és jelentősebb kalciumpótlás válhat szükségessé.
Hangszalagmozgató ideg sérülése
A gégeideg sérülése rekedtséget, hanggyengeséget vagy ritkán légzési nehézséget okozhat. A sérülés lehet átmeneti vagy tartós. Tapasztalt sebész által végzett első műtét esetén a tartós idegsérülés ritka.
Vérzés, vérömleny
Ritkán a műtéti területen vérzés vagy vérömleny alakulhat ki. A gyorsan növekvő nyaki duzzanat, különösen nehézlégzéssel együtt, azonnali orvosi ellátást igényel.
Tartós vagy visszatérő túlműködés
Előfordulhat, hogy a műtét után is fennmarad a hormonális eltérés, vagy a betegség később kiújul. Ennek kockázata függ többek között a betegség típusától és az érintett mirigyek számától.
Hogyan készüljünk a mellékpajzsmirigyműtétre?
Hogyan készüljünk a mellékpajzsmirigyműtétre?
A műtétet megelőzően altatóorvosi konzultáció és az általános egészségi állapot felmérése szükséges.
Ennek része lehet a laborvizsgálat, EKG és egyéb, az altatóorvos által kért vizsgálatok elvégzése.
Különösen fontos a kalciumszint, a vesefunkció és a D-vitamin-ellátottság ellenőrzése.
D-vitamin-hiány esetén a kezelőorvos már a műtét előtt pótlást javasolhat. A kalcium- és D-vitamin-készítmények alkalmazását azonban mindig az aktuális laboreredményekhez és a beteg állapotához kell igazítani.
Amennyiben a beteg rendszeresen véralvadásgátló vagy vérlemezkegátló gyógyszert szed, annak műtét körüli alkalmazásáról a kezelőorvossal szükséges egyeztetni. Ezeket a gyógyszereket önállóan elhagyni nem szabad.
Mire számíthatunk a műtét után?
Mire számíthatunk a műtét után?
A műtét után a vér kalcium- és esetenként parathormonszintjének ellenőrzése szükséges.
A kórházi tartózkodás általában rövid, sok beteg már a műtét másnapján hazamehet, amennyiben általános állapota és laboreredményei ezt lehetővé teszik.
A műtét utáni időszakban átmeneti kalciumpótlás válhat szükségessé, amelynek adagját és időtartamát a kezelőorvos határozza meg.
Fizikai aktivitás
A műtét után a könnyű séta már korán javasolt. Az első 1–2 hétben ugyanakkor célszerű kerülni a nagyobb fizikai megterhelést, az intenzív sportolást és a nehéz tárgyak emelését.
Sebápolás
A seb tisztán tartása és a kezelőorvos által javasolt sebkezelés fontos a megfelelő gyógyuláshoz.
A nyaki metszés hegének végleges megjelenése általában 6–12 hónap alatt alakul ki. Az esztétikus hegképződést segítheti a megfelelő fényvédelem, valamint a seb teljes záródása után alkalmazott szilikontartalmú hegkezelő készítmény.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Sürgős orvosi vizsgálat szükséges gyorsan növekvő nyaki duzzanat, nehézlégzés vagy jelentős vérzés esetén.
A száj körüli vagy végtagi zsibbadás, bizsergés, izomgörcs kialakulása csökkent kalciumszintre utalhat, ezért ilyen panaszok esetén is mielőbbi orvosi egyeztetés szükséges.
Milyen élet várható mellékpajzsmirigyműtét után?
Milyen élet várható mellékpajzsmirigyműtét után?
A sikeresen elvégzett mellékpajzsmirigyműtétet követően a betegek túlnyomó többsége teljes értékű életet élhet.
A vér kalciumszintje gyakran már röviddel a műtét után normalizálódik. A vesekövesség kockázata csökkenhet, a csontállomány pedig hosszabb távon javulhat.
A fáradékonyság és egyéb általános panaszok is mérséklődhetnek, bár ezek javulása nem minden esetben egyértelmű.
Amennyiben egyetlen kóros mellékpajzsmirigy eltávolítása történt, a megmaradó egészséges mirigyek rendszerint képesek biztosítani a megfelelő hormontermelést, így tartós hormonpótlásra általában nincs szükség.
A műtét után rendszeres laboratóriumi ellenőrzés javasolt, amelynek gyakoriságát a betegség típusa és a műtét utáni eredmények határozzák meg.
Lehet-e rosszindulatú a mellékpajzsmirigy daganata?
Lehet-e rosszindulatú a mellékpajzsmirigy daganata?
A mellékpajzsmirigy daganatainak döntő többsége jóindulatú adenoma.
A mellékpajzsmirigyrák rendkívül ritka betegség, amely a primer hyperparathyreosisos esetek kevesebb mint 1%-áért felelős.
Gyanúját különösen jelentősen emelkedett kalcium- és parathormonszint, illetve nagyobb, tapintható nyaki elváltozás esetén kell felvetni.
Amennyiben rosszindulatú betegség gyanúja áll fenn, a műtéti stratégia eltérhet a jóindulatú adenoma kezelésétől.
Mikor érdemes szakorvoshoz fordulni?
Mikor érdemes szakorvoshoz fordulni?
Endokrinológiai kivizsgálás javasolt, ha ismételten emelkedett kalciumszintet mérnek, indokolatlan csontritkulás vagy visszatérő vesekövesség jelentkezik, illetve ha a laborvizsgálatok mellékpajzsmirigy-túlműködés lehetőségét vetik fel.
Amennyiben műtéti kezelés válik szükségessé, célszerű a mellékpajzsmirigy-sebészetben jártas, rendszeresen ilyen beavatkozásokat végző sebészhez fordulni.
A mellékpajzsmirigy-betegségek megfelelő kivizsgálással többnyire jól felismerhetők és eredményesen kezelhetők. A sikeres kezelés kulcsa a pontos diagnózis, a megfelelő műtéti indikáció és a gondosan megtervezett sebészeti beavatkozás.

